KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fekete-fehér – színesben

Hegedűs Tibor

 

Az 1977-ben első játékfilmes Jean-Jacques Annaud ahhoz a tiszteletreméltó versenyzőhöz hasonlít, aki nagyobb súlyt akar emelni, mint amennyire erejéből, felkészültségéből futja: vagy a lendülete kevés, vagy akkor fogy ki belőle a szusz, amikor arra leginkább szüksége volna. Munkáját – meglepő módon – az Egyesült Államokban Oscarral díjazták (legjobb külföldi film). Egyes kaján európai ítészek szerint azért, mert ez az első világháború idején játszódó antikolonialista film megerősíti a jenki büszkeséget; ők nem voltak gyarmattartók. Végre nem az ő színesbőrűeikről beszélnek; s kiderül „a” szocialistáról, hogy maga is a nacionalizmus rabjává válik, ha hatalom van a kezében.

Az egyik főszereplő a fiatal, szocialista geográfus, Hubert Fresnoy, aki egyúttal a film narrátora is. Fennhangon olvasott, haza írott leveleivel indul a mű. Oubangui-ban dolgozik (az egykori Francia Egyenlítői Afrikában), a kameruni határon. Idővel ide is eljut a hír az első világháború kitöréséről. A francia fehér telepeseknek azonban semmi kedvük harcolni a németek ellen, ahhoz ott vannak a feketék. Kiképzésüket a megkeseredett, kiábrándult erődparancsnok helyett Fresnoy veszi kézbe. A szüntelenül halogatott összecsapás már katasztrófával fenyeget, amikor „kitör a béke” s bevonulnak (a Yaoundé-i egyezmény alapján) – az angolok, élükön egy hinduval. Végül az is kiderül, hogy korábban a német parancsnok is szocialista volt. Talán ez: a nézőpont iróniája értékelhető pozitívan a filmben, s a feketék sincsenek idealizálva (itt: ravasz szolgák, de áldozatok); ez nem az ő háborújuk, semmi közük hozzá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 43-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7598