KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feküdj le kutyákkal...

Csejdy András

Meleg van, a város elviselhetetlen, el kéne húzni – évről-évre ugyanez ismétlődik, ugye. Mert kevés a kerthelyiség és sok a turista, vastag a levegő és büdös a tömegközlekedés, a metró ritkán, a mentő gyakran jön, barátok helyett üzenetrögzítőkkel beszélünk. Kontinenstől független, generáltipikus alaphelyzet, a meteopaták depressziósan kóvályognak a szaunatikus metropoliszokban és tengerzúgásról meg patakcsobogásról fantáziálnak. A Feküdj le kutyákkal egy New York-i meleg fiú szabados nyarának dokumentálása: Tommie a Times Square-n szórólapozik a színházjegyért sorbanállók között, nyafog és elege van, aztán gondol egyet, bevágja magát egy ikerpár dzsipkabriójának hátsó ülésére és Provincetownba teszi át székhelyét. A telepeskorabelire díszlettervezett makett-üdülő a homoszexuális közösség vágyainak netovábbja, paradicsom és vidámpark, vurstli, szafari meg szanatórium egyben. A nyalka legények alkalmi munkákból tengetik a nyarat, lezserül ismerkednek, hatalmasakat kefélnek és tobzódnak a beach-en, hogy végül szeptemberben visszadzsippeljenek a realitásba, ahol hónapokon keresztül zaftos és felhőtlen emlékeikből élve várják a lehetőséget az újrázásra.

Barátunk, a zömök, vörös filmes kamerát és stábot vitt magával, hogy celluloidra rögzítse az üdülést. Wally White nemcsak írta és rendezte és gyártotta ezt a homoerotikus vígjátékot, hanem végig is főszerepli a történetet, ami viszont kézen-közön elveszett: ha egy mozinak nincs üzenete, felőlem oké, ha nüansznyi apróságokkal telik a szalagon a drága idő, még azzal sincs semmi baj, s hogy egy fontos szubkultúra szokásvilágába kalauzol a szerző, direkt öröm, de hogy másfél órán keresztül homokbadöngölésekről és hanyatthomlok keresztbekúrásokról szóljon a tűzforró, habkönnyű nyári mese, az bizony édeskevés a boldoguláshoz. A dramaturgia tökéletes hiányát nem mentik a mesterkélten művészies kiszólások, a direktbe vicces, musicales trükkök, sem az a kivételesen kvázi-hiteles részlet, amikor hősünket egy vírus leveri a lábáról, és megijed, hogy elkapta a rettegett betegséget... Ez a divatjamúlt euro-diszkóval nyakon öntött film nem csupán együgyű – idegesítően ügyetlen. „Minden boldogság valakinek a kárára történik” – bölcselkedik egy helyütt az egyik ropogósra sült amorozó. Itt speciel a nézőére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=113