KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
   2015/április
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: A képzelet vasfüggönye A magyar filmek nyugat-képe
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 4. rész
• Bilsiczky Balázs: Párhuzamos valóságok Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Várkonyi Benedek: Kossuthkifli és forradalom Beszélgetés Fehér Bélával
TUDÓSOK A MOZIBAN: ROBOTOK ÉVSZÁZADA
• Baski Sándor: Robotmatiné A robot gyermekkora
• Sepsi László: Katarzis és aprómunka A kortárs robotika
• Pernecker Dávid: A holnap markában Futurama-sorozat
JONATHAN GLAZER
• Huber Zoltán: Tiszta kép Jonathan Glazer
• Csiger Ádám: Idegen közöttünk Jonathan Glazer: A felszín alatt
CORMAC MCCARTHY
• Pernecker Dávid: A hiábavalóság szavai Cormac McCarthy-adaptációk
• Huber Zoltán: A hűség nem elég James Franco: Isten gyermeke
FRITZ LANG
• Martin Ferenc: Fenyegető képek Fritz Lang amerikai bűnfilmjei
• Murai András: A forma hatalma Martin Ferenc: A félelem képei
• Schreiber András: Félelem és tömegpszichózis Fritz Lang Dr. Mabuse-filmjei
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Rögrealizmus Berlin
• Szalkai Réka: Aki nincs ott, lemarad Rotterdam
KÖNYV
• Roboz Gábor: Nagy falat David Cronenberg: Konzum
• Horányi Attila: Dupla R, a különc Michael Feeney Callan: Robert Redford
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Flaubert én vagyok! Posy Simmonds: Gemma Bovery
• Vajda Judit: Cherchez la femme! Anne Fontaine: Gemma Bovery
KÉPREGÉNY
• Bayer Antal: Mindennapi rajzaink Francia szerzői képregények
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Terasz kilátással Laurent Cantet: Havannai éjszaka
• Forgács Nóra Kinga: A test beszél Jean-Pierre Améris: Marie története
• Schubert Gusztáv: Örömzene Sólyom András: Fischer Iván
MOZI
• Baski Sándor: A hírnév ára
• Kránicz Bence: A tenger dala
• Barkóczi Janka: Samba
• Simor Eszter: Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család nyaral
• Csiger Ádám: Toszkánai esküvő
• Huber Zoltán: Bérhaverok
• Kovács Bálint: Üzlet bármi áron
• Margitházi Beja: A hangok
• Sepsi László: Éjszakai hajsza
• Géczi Zoltán: Focus – A látszat csal
• Tüske Zsuzsanna: A szomszéd fiú
• Varró Attila: Hamupipőke
• Jankovics Márton: Utam az iskolába
DVD
• Pápai Zsolt: Conan, a barbár (1982)
• Soós Tamás Dénes: Cha-cha-cha
• Kránicz Bence: Jenkik
• Kránicz Bence: Afrika királynője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök: dömping és fordulópont

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

David Cronenberg: Konzum

Nagy falat

Roboz Gábor

Cronenberg újra a régi.

Miután fia az Antivirallal hamisítatlan Cronenberg-mozit forgatott, és miközben saját szerzői jelenléte valamelyest halványulni látszik, David Cronenberg 71 évesen regényíróként is bemutatkozott. A vérbáró címkét már rég maga mögött hagyott rendező az utóbbi években bebizonyította, hogy számos műfajban képes maradandót alkotni, és nem riad vissza a kísérletezéstől (lásd például a Cosmopolist). Így talán nem is a könyv érkezése meglepő, inkább csak az, hogy a szerző visszacsatol benne pályája korai szakaszához, és újra előveszi jellegzetes mániáit, a bio-extremitásoktól kezdve az őrült tudósokon és konspirációkon át a technológia fetisizálásáig.

A Konzumon érződik az évtizedeken át halmozott tudásanyag, a szépirodalmi közegnek szánt kötet sűrű olvasmány, amely a hagyományos dramaturgiai szabályokat időnként gond nélkül felrúgja. A borító mutáns regénytestet rejt: a történet krimiként indul, sokáig főleg rejtélyek mozgatják, jóval később felmerül egy kémregény ígérete, akadnak nem vágykeltő funkciójú szexjelenetek, egy beékelt elbeszélés szerelmi sztorit bujtat (a könyv talán leggyönyörűbb része), miközben időnként rövidebb filozófiai eszmefuttatásokat is olvashatunk.

Adott egy Sartre-ot és de Beauvoir-t idéző filozófus-házaspár, amelynek női tagját holtan találják párizsi lakásában, a férfi ellen pedig körözést adnak ki, a jelek szerint ugyanis megcsonkította néhai nejét, és megette bal mellét. Rendőrök helyett azonban két fiatal fotóriporter útját követjük párhuzamosan: Nathan egy budapesti zugklinikán interjút készít egy illegális szervkereskedelemben utazó orvossal, majd egy mellrákos pácienstől elkap egy nemi betegséget; Naomi pedig követni kezdi a kannibalizmussal vádolt filozófus nyomait, és egészen Japánig utazik miatta.

Az irodalomból doktorált Cronenberg a rá jellemző sebészi precizitással komponál jeleneteket, és nem csak műveltségét és intellektuális – néhol szédületesen fekete – humorát csillogtatja, hanem igazolja, hogy a szövegalkotásban is vérprofi. A könyvben hemzsegnek az idézhető mondatok, a szerző tüzetességének egyik legszebb példája, hogy a riporterpáros tagjai – akik személyesen alig találkoznak, és többször is hűtlenek – egymást „Than”-nak és „Omi”-nak becézik – vagyis pont az átfedő „Na” szótagot hagyják ki.

A két fiatal (többnyire) telefonos interakcióit multi-taskingos szünetek tagolják, de Cronenberg ennél jóval mélyebbre ágyazza a technológiát a valóságba. A regény világa eleve egy filmfelvételen keresztül nyílik meg (és zárul), a főhősök pedig alapvetően különböző lencséken keresztül élik meg a valóságot, mottójuk lényegében a „mindent egy makróért”.

A technológia gyarmatosítja magát a nyelvet is: beépül hasonlatokba, metaforákba, megszemélyesítésekbe, Cronenberg minden eszközt és programot a pontos nevén emleget, és a tökéletes valóságpótlékként működő technológia a cselekmény késői fordulataiban is meghatározó szerephez jut. Ezek mellett a Konzumban, amelynek filozófuspárja részben konzumerizmus kritikájáról híres, felmerül a lehetőség, hogy a személyiség újradefiniálása vagy akár két ember „szerelmi” kapcsolata a fogyasztáson keresztül valósulhat meg, miként az is, hogy a fogyasztási cikkek esztétikuma meghaladja a hagyományos szépségeszményt, és hogy maga a jelentés is fogyasztási cikk.

A hagyományos szépségeszmény meghaladása persze Cronenbergnél a beteg test fetisizálásával is összefügg: a heg nála erogén felületként jelenik meg, a megfertőződött test egy újfajta szépség ígéretét mutatja fel. A rendező radikális felfogásában ráadásul a test megtévesztő élethűséggel reprodukálható, sőt ennek révén alkalmassá válik egy groteszk műalkotás létrehozására is.

A külön tanulmányt érdemlő Konzum Cronenberg korát meghazudtolóan fiatalos regény, amely saját jogán is letaglózó olvasmány, egyúttal szervesen épül be a rendezői életműbe.

 

Európa Könyvkiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12140