KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Menedékhely

Róna-Tas Ákos

Élni kemény feladat, különösen, ha az ember derekasan akar élni. (Mindezt nem a kritikus mondja, hanem a film.) Mire a néző ezt eszébe veszi, már el is érzékenyült.

Ha a könnyfátylat lehúzzuk a filmről, akkor a következőket látjuk. A frontról visszatért katona, aki beáll erdésznek, elhatározza, hogy szembeszáll a banditákkal, akik a környéken fosztogatnak. (Az utolsó világháború megrongálta az emberek magán tulajdonérzékét; Aztán látjuk az erdőt, amelyben az érdekes arcú, vonzó erdész él, özvegy édesanyjával, aki állítólag paraszt, de a moziszékből inkább korosodó zongoratanárnő benyomását kelti. Az erdészházat többször is kifosztják, géppisztolysor-tűz végez az édesanyával, végül a hős újonnan szerzett puskájával agyonlövi az aktuális banditákat.

A filmben van ideológiai iránytű is, a hős idősebb kollégája, veterán kommunista, aki a mű végén segít nekünk levonni a tanulságot. Sajnos – művészi értelemben – élő figura nem lesz belőle. Így aztán a legérdekesebb alak nem ő, nem is a főhős, hanem egy minden lében kanál erdőkerülő lesz.

A Menedékhely – visszaélve a zene lehetséges katartikus hatásával – mégis könnyekre indít. Barokk zenére gyönyörű erdőt, anyagáig-kopottan fakó öltözetű embereket, szerelmi jelenetet, özvegy édesanyját átölelő, szerető fiút látunk. Ily módon a látvány feldúsul, hangulatba jövünk”. A melankólia: készenlét a szomorúságra, és itt nem hiába állunk készenlétben.

A film mind képileg, mind hangulatában egységesen komponált. Nyomát sem leljük a humornak vagy iróniának. Legfeljebb utólag mosolygunk azon, hogy furcsa dolog Vivaldi zenéjére erdőtüzet oltani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7531