KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Szabadság – Különjárat

Magassági ámor

Kolozsi László

Fazakas Péter tévéfilmje az 56 júliusi magyar gépeltérítésről.

A magyar légiközelekedés történetének egyik legizgalmasabb fejezete az az 56-os forradalmat pár hónappal megelőző gépeltérítés, melyben a lábatlani cementgyár elszánt dolgozói vettek részt. A véres akcióban a gép személyzetének fele és a vasdorongokkal felszerelt elkövetők egy része is megsérült. Az elszánt, a kegyetlenségtől sem visszariadó cementgyáriak motivációit nem lenne könnyű ma már felfejteni. A romantikusnak tetsző szabadságvágy mindenesetre egy fikcióban nehezen összeegyeztethetőek látszik azzal a brutalitással, amivel az IL-2-es belföldi járat utasaira támadtak. Tettüknek nyoma maradt a Szabad Népben – ha akarjuk, írhatjuk kis betűvel is, a szabad népben: innen, ebből az országból, ezt is bizonyította történetük, csak erőszakkal, véres kézzel lehet szabadulni.

Köbli Norbert forgatókönyvíró meglágyította a géprablók történetét. Annak, hogy a nem feltétlenül szimpatikus akcióhősök motivációit személyesebbé tette – a hét eltérítőből hármat gyúrt – két jelentősebb következménye volt. Az első, a fontosabbik, hogy ennek következtében azt a hatalmat, amelynek szorításából szabadulni igyekszik a három szereplő, nem érezni fenyegetőnek és fojtogatónak; ez a háttér-zsarnokság, nincs benne a búcsúcsókban, az atyai szóban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban. A szelídített elkövetők nem összeszorított foggal harcolnak a reménytelenség ellen. Mindannyian méltányolható, de valójában a forradalmi lelkülettől távol eső, egzisztenciális okokból (nem azért, mert megvesztek a zsarnokság ketrecében) állnak bele az akcióba. Pacsuta, a bokszoló, mert nehezményezi, hogy nem engedik ki nyugatra, nem játszhat profi meccseket, esélye sincs kipróbálni magát. Misi, mert kulákszármazású, és nem mehet egyetemre. Annus, Misi mennyasszonya, (talán) hogy odaadását és hűségét bizonyítsa, jobb életet biztosítson – leendő –gyermekeinek.

Köbli Norbert azzal, hogy a történetet, ezen ötvenes éveket reprezentálni óhajtó, figurákra bízta, az alaptörténet fölé, tulajdonképpen helyébe, emelt egy love storyt. Fazakas Péter tévéfilmjének középpontjában így – ellentmondva a záró inzertnek, mely demokrácia felszabadító ereje mellett tesz hitet – ez a szerelmi háromszög történet emelődik, a három ember közti végzet-dráma, a kaland vagy thriller helyébe.

Ennek köszönhetően nincs pattanásig feszült helyzet, nincsenek lázadó utasok. Csak kedélyes beszélgetések, kellemkedő útitársak – jelentősebb részüknek (ez derül ki az ingolstadti katonai reptéren lebonyolódó harmadik felvonásban), esze ágában sincs lázadni. Nem hagyják cserben a rendszert, annak gazdáit.

Nem azért, amiért mondjuk a Spiró-hősök: mert olyan kicsinyes megalkuvásokra kényszerültek, melyekből az őszinteség, az őszinte élet felé nincs kiút, hanem puszta kényelemből. Amibe beleszoktak, azt már nem hagyják ott szívesen.

A figurák az ötvenes éveket reprezentálják, de nem a zsarnokság anyagából vannak gyúrva, nem megalázottak és megszomorítottak, csak gyengék. Ahogy az a buffo karakter is, a zeneszerző, aki folyton feleségével perlekedik, ahogy az a téesz-agrármérnök, vagy a sztahanovista is.

A fényképezés, a színészi játék minősége (különösen Tenki Réka és Varju Kálmán), a helyre kosztümök kárpótlás a félresikerül jelenetekért (hőseink, ha előre tervezték a balhét, miért ott veszik meg a jegyet a reptéren, az utolsó pillanatban?), a szerelmi részek miatt elmaradó izgalmakért (a feszültség fokozásának kínálkozó lehetőségeivel sem éltek az alkotók: a gép átsiklása a határőrök fölött kifejezetten suta).

Nem a hideg ötvenes évekből a barátságosabb klímájú Németföldre menekülőkről, nem is a szabadság óhajtásáról értekezik tehát ez az érdemdús, főként a fiataloknak (az ötvenes éveket nem a zsigereikben még most is érzőknek) szóló tévéfilm – hanem a megalkuvókról és a meg nem alkuvókról. A más életre vágyókról, a – máshová húzó szerelem ellenére is – csak e hazában otthont találókról. És azokról, akik nem tudtak nem elmenni… vagyis, ahogy nem egy részlete erre rá is játszik (így különösképpen pár remek poén), ma és itt, igen aktuális film a Szabadság Különjárat.

 

Szabadság – Különjáratmagyar tévéfilm, 2013. Rendezte: Fazakas Péter. Írta: Köbli Norbert. Kép: Nagy András. Zene: Parádi Gergely. Producer: Lajos Tamás, Mink Tamás. Szereplők: Lengyel Tamás (Pacsuta), Varju Kálmán (Misi), Tenki Réka (Annus), Csankó Zoltán (Halmai kapitány). Epres Attila (Szegedi), Takács Katalin, Fodor Tamás, Thuróczy Szabolcs. Gyártó: Szupermodern Stúdió. Támogató: NMHH. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/07 51-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11465