KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv+DVD

Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv

Örömtankönyv

Murai András

Pálfi montázsfilmjének élményközpontú analízise.

A Final Cut dvd-kiadása és a hozzá írt tankönyv szükségszerűen kapaszkodik egymásba. Ahhoz, hogy a film megtalálja közönségét, oktatási anyagként kellett megjelennie, kikerülve így a szerzői jogi problémákat. A könyv pedig arra használja a filmet, hogy általa tanítson: a szerzők kitűnően ismerték fel a Final Cut-ban rejlő pedagógiai potenciált. De nem teszi-e tönkre a tanulás rémes beidegződése, és egyáltalán az oktatási közeg a film élményét? Hogyan lehet elérni, hogy a mozi akkor is élvezet maradjon, ha magyarázó szöveget kell hozzá olvasni? Az elemzéseket író Varga Balázs és a feladatokat jegyző Blaskó Ágnes az élményközpontú ismeretszerzés útját választva oldják fel ezt az ellentmondást, bízva abban, hogy a tanulás öröm, ha a saját tapasztalat aktiválja az analitikus szövegek által közvetített tudást. Ugyanakkor a könyvet a Final Cut alapos elemzéseként is olvashatja, akinek semmiképpen nem fűlik foga a csoportos tanulási szituációhoz.

Ami az élményeket illeti, ott van rögtön a borító belső oldalán maga a film. Pálfi György és vágó, hangmérnök munkatársainak alkotása a filmszerető embernek örömáradat, de a szerzők reményei szerint a köz- és felsőoktatás mozgókép- stúdiumain kötelezően résztvevőknek is vizuális élvezetet jelent. A nézői élmény a 450 filmből kiemelt részletek felismerésének boldogságától egy eddig, ebben a formában soha nem látott, mégis már ezerszer megismert narratíva-paradoxon megismeréséig ível.

A könyv célja ugyanakkor megmutatni a felismerésen és rácsodálkozáson túli világot, vagyis a tudatos befogadás örömét. Varga Balázs egyrészről szemléletesen leírja, mitől és hogyan működik a Final Cut, másrészt, épp e film apropójából általában a mozgókép alapkomponenseit (a montázs, a történet, a sztár) tárgyalja, s e kettőt nagyon ügyesen mindvégig viszonyrendszerben kezeli. Varga a Final Cut szerkezetét mikro- és makrostruktúrára bontja, így jól elkülönítve, mégis egymással összefüggésben tudja kibontani a Pálfi-film montázsának mechanizmusát és történetének felépítését. Ugyanakkor egyáltalán nem szűk látókörű szakkönyvről van szó, épp ellenkezőleg. Szerzője a filmek világát hangsúlyosan a kultúra részeként kezeli, bekapcsolva a filmek vizsgálatát az emberi viselkedés és kultúra megismerésének összetett folyamatába. Jó példa erre, hogy egy fejezetben találjuk Babits versét, a Mozgófényképet (az évszámot – 1909 – érdemes lett volna feltüntetni), és a hálózati kommunikációval radikálisan megváltozott filmnézési szokásokról szóló gondolatmenetet.

A könyvet Gyenge Anikó szerzői jogokat áttekintő közel húsz oldalas fejezete zárja, amelyben magyarázatot kapunk a Final Cut jogi besorolhatatlanságára, és megérthetjük, miért kellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási segédanyagaként megjelennie ennek az egyébként minden ízében eredeti alkotásnak.

A fejezetekhez kötődő, összesen nyolc, a drámapedagógia módszereiből merítő feladatsor sajátossága, hogy megvalósításuk – két feladvány kivételével – nem igényel technikai eszközt. A koncepció szerint elég a test és a nyelv a műalkotás jelentésrétegeinek értelmezéséhez. A kreativitásra építő feladatok azt ígérik, hogy testszobrok kialakításán, rajzoláson, beszélgetésen keresztül is eljuthatnak az iskolai csoportok a Final Cut mechanizmusainak felfejtéséhez, és természetesen ennél tovább is, általában a fikciós filmek működésének megértéséhez. Miközben szimpatikus a műalkotás értő befogadását a csoportos interakcióra alapozó elképzelés, kicsit szkeptikus is vagyok az oktatási intézményekben történő alkalmazhatóságában. Ez a következetes ragaszkodás ugyanis a közvetlen emberi kommunikációhoz a résztvevőktől különösen nagyfokú kooperációt igényel, gyakran szereplési vágyat, és időnként kézügyességet (például karikatúra készítése).

A filmelméletben elmélyedni vágyókat segítik a fejezeteket záró szakirodalmi ajánlások, ám a kezdőkre is gondolva hasznos lett volna egy glosszárium, mivel a könyvben szereplő fogalmak egy része valószínűleg nem olyan magától értetődő minden felhasználónak, mint ahogy a szöveg azokat kezeli (sztereotípia, szerzői film, populáris kultúra stb.). Filmmolyoknak viszont a könyv végén ott a teljes lista a Final Cut-ban megjelenő filmrészletekről.

A könyv világos gondolatmenete és szerkezete, jól olvasható stílusa mellett azért is számíthat a diákokból és tanárokból álló célközönség szimpátiájára, mert a szakmai minőséget nem feladva, a fiatal cinephilek és filmrajongók nézőpontjából (is) tud az egyre táguló online mozgókép-univerzumra tekinteni.

 

L’Harmattan Kiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12108