KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

101 horror film…; 101 sci-fi film…

Műfaji képeskönyvek

Varga Zoltán

A zsebszótár méretű horror és sci-fi katalógusnak leginkább a képanyaga impozáns.

A magyar filmes szakirodalomban ritkaságnak számítanak a műfajfilmekkel foglalkozó munkák, jóllehet a hiányból kezdenek lefaragni az utóbbi időkben napvilágot látott műfaji témájú kötetek és az egyes műfajokról megjelent összeállítások, akár folyóiratok hasábjain, akár mint tematikus számok. A nemzetközi, elsősorban angol nyelvű filmes szakirodalmat viszont egyáltalán nem lehetne azzal vádolni, hogy szűkölködnék a filmes műfajokat vizsgáló tételekben. Legyen szó népszerű műfaji kalauzokról, vagy elmélyültebb, történeti és/vagy elméleti, elemző kötetekről, valamennyi zsáner képviselteti magát a felhozatalban. Az előbb említett népszerűsítő vonulatból kapunk ízelítőt két frissen magyarított kötet segítségével, amelyek a …látnod kell, mielőtt meghalsz-típusú, az elmúlt fél évtizedben igencsak megszaporodott válogatásokba illeszkednek. Ezúttal nem 1001, nem 501, de még csak nem is 303 film megtekintésére ösztönzik az olvasókat, azaz a reménybeli nézőket, hanem beérik kötetenként 101 opusszal, amelyek a science fiction, illetőleg a horror műfaját hivatottak képviselni. A kötetek főszerkesztője az 1001 film…-et is navigáló Steven Jay Schneider, így ekként sem meglepő, hogy az egyetemes és a műfaji alapú válogatások között nyilvánvalóak az átfedések – habár ez nem jelenti sem a szerzők, sem az ajánlók azonosságát, s az előbbiben szereplő „kötelező filmek” közül több is kimaradt az utóbbiakból.

A könyvek zsebszótárakra emlékeztető méretben, mintegy négyszáz oldalon vállalkoznak filmek fölelevenítésére, átlagosan tehát négy oldal jutna egy-egy filmre, ennek a terjedelemnek azonban csak a fele szolgál szóbeli információval, lévén a négy oldalból az elsőt és az utolsót egészoldalas képek teszik ki. A képanyag impozáns: míg az első képoldal az adott mű gyakorta emblematikus plakátja, a második többnyire jellegzetes képsorokat vagy karaktereket idéz föl az adott filmből. A két kötet műfaji képeskönyvként ilymódon valóban szuggesztív és kedvcsináló – a tényleges szövegek esete viszont kevésbé egyértelmű. Ilyen minimális terjedelemben írni ajánlót kanonikus, jól ismert és sokrétű, vagy nem különösebben ismert, de nem kevésbé értékes vagy összetett filmekről, úgy, hogy az eltalálja a helyes arányt a szükséges és a felesleges információk kiválasztása, a leírás és az értékelés között – óhatatlanul kihívás elé állíthatja még a gyakorlott tollforgatókat is. Az írók helyzetét az is súlyosbította, hogy a rendelkezésükre álló szűk terjedelmet még tovább csökkentik a főszöveget megtörő idézetek – többségük ugyanúgy jóformán csak lóg a levegőben, akár az 501 filmrendező című kötetben, s ha valaki nem látta a szóban forgó filmet, az valószínűleg sokszor nem tud velük mit kezdeni. A szerzők javarészt mégis megbirkóztak ezekkel a nehézségekkel (különösen érdemdús a Robotzsaru vagy a Mélyvörös méltatása), s bár szép számmal akadnak olyan tételek is, amelyek alig, vagy egyáltalán nem többek puszta részletező cselekményfelmondásnál (Tiltott bolygó, Csillagember, Gattaca, Hatodik érzék, Az árvaház), a szövegek többsége egyéb szempontokat is érvényesít, legyen szó filmes-irodalmi párhuzamokról, formanyelvi megoldások kiemeléséről, vagy – e terjedelemben meglehetős töménynek tetsző – ideológiakritikai olvasatról. Ami az utóbbit illeti, a kötet korlátait szétfeszítő elméleti túlbuzgóság olykor kínos szövegeket szül (Rosemary gyermeke), nem is beszélve egyes tárgyi tévedésekről (ugyancsak a Rosemary…, amelyben a hősnő nem sikolt föl, vagy a Terminátor 2 Connor nem nevelőotthonban él). A szóhasználat és a megfogalmazások gyakorta pongyolának mondhatók, súlyosbítva néhány rejtélyes kifejezéssel – mit értünk például „vizuális tőrbecsalás” (Iszonyat) vagy „párharc mozi” (A bolygó neve: halál) alatt? –; és megtévesztő, olykor komikus elírással-elütéssel, pl. „Albert Hitchcock” (Jelek), Carmilla helyett Camilla (Vörös ajkak).

Mint műfaji katalógusok, e válogatások a két zsáner történetét kronológiailag követik nyomon, és sikeresen fedik le számos alműfajt és irányzatot felölelő spektrumukat. Noha az elmaradhatatlan darabok mellett mindenki fölfedezhet érthetetlen hiányosságokat is – e sorok írója többek közt a 9-es terv a világűrből, a Hullajó és a Támad a Mars! hiányát fájlalja –, a műfajba vitatható módon besorolt művekre is lelünk (például az M-ről olvasunk a horrorok között). Az összeállítások legérdekesebb pontjai pedig alig ismert alkotásokra irányíthatják rá a figyelmet – ha az olvasó a Ki akarja megölni Jessie-t?, a Valéria és a csodák hete, vagy a Halálos álom című tételekre a könyv nyomán kap kedvet, már megérte kézbevenni.

Gabo Kiadó, 2010


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/05 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10126