KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

X-akták; A rejtély

Az FBI titkos ügyei

Ruprech Dániel

Az igazság odaát van. Az X-akták szlogenje a misztikus tévésorozatok vezéreszméje lett. Chris Carter kult-szériájában az odaát igen közel került a mindennapokhoz.

2002-ben véget ért az X-akták, ám kultusza még mindig él, bizonyítják ezt a máig frissülő rajongói oldalak, a későbbi misztikus sorozatokra gyakorolt hatása (Millennium, Lelkek tengere, Rejtélyek városa). Legújabb örökösében, az Alias és a Lost alkotójának, J. J. Abramsnek Fringe (A rejtély) című sci-fi sorozatában a paranoid és a paranormális ismételten keresztezik egymást, de az a misztikum, mely az X-aktákat működtette, megváltozni látszik.

*

Chris Carter, kezdetben családi komédiák forgatókönyvírója, a hetvenes években készült misztikus krimisorozathoz, a Kolchak – The Night Stalker-hez hasonló szériának képzelte el az X-aktákat. A világos zakót és szalmakalapot viselő riporter, Carl Kolchak rendszeresen horrorfilmekből Chicago utcáira pottyant rémekbe botlott. Humortól sem mentes kalandjai azonban csak az alapötlethez adtak ihletet, az X-akták komor hangulata távol áll a Kolchak könnyed epizódjaitól. Carter és írócsapata hetente egyszer lehetővé tette, hogy a tévénézők belelapozhassanak a Szövetségi Nyomozóiroda – a fantasztikum újabb és újabb területeiről származó – aktáiba. A sorozat táguló univerzuma mindenfajta, akár egymásnak ellentmondó témákat is befogadott, különböző népek meséitől, horrorfilmek monstrumain át a vallási témákig, legalaposabban azonban a földönkívüliek körül kialakult mitológiára építkeztek. Amit biztosra vehetünk: 1947. július 2-án a Roswell melletti sivatagban lezuhant „valami”. A hadsereg sajtóreferense először repülő csészealjról számolt be, amit nem sokkal később – állítólag felső nyomásra – meteorológiai ballonra változtatott. A földönkívüliek története a közvéleményben kezdettől összefonódott a földönkívüliek létezését eltitkolni szándékozó államhatalommal. Az X-akták erre a gyanakvásra alapozva kilenc évadon végighúzódó összeesküvés-szálat szőtt önálló epizódjai közé, meglovagolva az ufók továbbra is divatos hullámát és folytatva a hetvenes években csúcspontjukra ért paranoia-filmek sorát. Az összeesküvéseknek a közhiedelem szerint olyan intézmények is a részeseivé váltak, amelyeknek épp az állampolgárokat kellett volna megvédeniük: a kormány (Az elnök emberei, 1976) vagy a CIA (A keselyű három napja, 1975) egyaránt gyanússá vált. Az X-akták beépítette történetébe a leghíresebb összeesküvés-elméleteket (például Kennedy meggyilkolását) és összekötötte a földönkívüliekkel megkötött titkos szövetséggel (mindenekelőtt a legendás Cigarettás Férfi személyén keresztül). Korábban W. A. Harbinson regényfolyama, a Csészealj-projekt (1980–95) törekedett hasonló részletességgel felépíteni egy globális összeesküvés-teóriát, de az X-aktákkal ellentétben Harbinson szálai nem vezettek a világűrig. A csészealjak létezése mögött egy világuralomra törő tudós csúcstechnológiával kialakított hadserege állt.

Az országoktól független és felettük álló titkos szervezetek, szemben a politikai összeesküvésekkel, az utóbbi évek filmjeiben egyre több szerepet kapnak. A szomszéd (1999) és A Quantum csendje (2008) titokzatos terroristacsoportjai (a korábbi SPECTRE mintájára) vagy A bűn árfolyamának (2009) bankja a Parallax bérgyilkosokat foglalkoztató vállalatára emlékeztetnek (A Parallax-terv, 1974), de már annál is nagyobb befolyással bírnak a világ felett. A Fringe hősei egy megközelíthetetlen óriáscéggel, a Massive Dynamic-kel, valamint a kísérleteikkel embereket gyilkoló csoporttal állnak szemben. Az X-akták paranoiájában a törvényes hatalom él vissza lehetőségeivel, a Fringe félelmei a törvényeken felülálló titkos szervezetekből fakadnak. Akár egy kormányon belüli kormány, akár egy kisebb ország gazdasági erejével rendelkező óriáscég áll a háttérben, céljuk az információk eltitkolása és saját célú felhasználása, ebből fakad e két sorozat paranoiás világszemlélete. Az epizódok ismeretlen, új veszélyekről, a világ jelenlegi berendezkedését megváltoztató rejtett tevékenységekről, gyarmatosító szándékú idegen lényekről, párhuzamos, de egymás helyére törekvő univerzumokról szólnak, veszedelmes tudás ez, állítja az X-akták, mert akik tudnak róla, minden eszközzel megpróbálják elhallgatni az igazságot a hétköznapi emberek elől. A dupla paranoia hatásos eszköz: a Twin Peaks misztikus erdeje lassan kiismerhetetlen, áthatolhatatlan dzsungellé változtatta az egész bolygót. Cooper ügynök nyomozása a Jó és a Gonosz már-már absztrakt küzdelméhez vezetett. Az X-akták harca szilárdabb talajon állt a Twin Peaks-hez képest, szereplői már máshogyan értékelték a természetfeletti jelenségeket. Mulder ügynök Cooperhez hasonló nyitottsággal helyezte el világképében a megmagyarázhatatlan eseteket, az orvos végzettségű Scully azonban a tudomány segítségével keresett válaszokat. Az X-akták misztikummal szembeszegülő, látszatra tudományos magyarázattal, az objektivitás állandó hangsúlyozásával, a helyszínek és dátumok folytonos ismertetésével, a pilot előtti mondattal – „A következő történet valós tényeket rögzítő dokumentumok alapján készült” – igyekezett a horror és sci-fi elemekből felépített történeteit hitelesíteni. A Twin Peaks-ben a rejtély kivezetett ebből a valóságból, az X-aktákban a valóság részévé vált. A természetfeletti lények, kísértetek és démonok ősidők óta egy világban élnek az emberrel, csak létezésükre ritkán vetül fény, ám már nem kell hozzá kiválasztottnak lenni, hogy meglássuk őket. Lehet rájuk tudományos magyarázatot keresni, de e feltételezések nem találnak fogást rajtuk, akkor sem, ha e lények vagy jelenségek a technika fejlődésének következményeiből származnak (gondolkodó komputervírus, halhatatlan szuperkatona), vagyis tudományos alapon nyugszanak. A rejtély megmarad rejtélynek, a félelem nem oszlik el, a legtöbb akta valójában továbbra is lezáratlanul kerül a páncélszekrénybe.

A Fringe szintén a „megmagyarázhatatlan megmagyarázására” törekszik, jócskán támaszkodva az X-akták eredményeire. Kis különítménye minden problémát a tudomány segítségével old meg, mely tökéletesen feltárja a jelenségeket. A sorozat ezáltal nagymértékben veszít sejtelmességéből. Folytonosan arra törekszik, hogy felszámolja titkaiban a titokzatost. A 21. századnak, így a Fringe-nek is megvannak a maga rémei, de a halott már nem szellem formájában, hanem összekapcsolt és összekeveredett tudatból származó hallucinációk útján kísért. A tudomány határterületeinek (teleportálás, re-animálás, genetikai mutáció, agykontroll) kutatása adja a Fringe misztikumát. Határai végesek, a földönkívüli, a természetfeletti már az emberből fakad, aki túllépett saját magán. „A tudomány és a technika annyira előrehaladott állapotban van, hogy már nem tudjuk irányítani” – mondja a Massive Dynamic mindenható cégének ügyvezető igazgatója. A Gonosz egyre kézzelfoghatóbb, a testről testre vándorló lélek, a Twin Peaks Bobja után már tudományosan megközelíthető, de rejtélyüket fel nem táró lények bukkantak fel az X-aktákban, az emberiség új teremtéstörténete – miszerint a földönkívüli faj hozta létre az életet – sem válaszolt a végső kérdésekre, csak tovább görgette azokat. Abrams sorozata viszont – kis csavarral – visszahozta a Gonoszt a Földre. A misztikum racionalizálásával párhuzamosan a sorozatok helyszínei is megváltoztak. A természetfeletti tere a Twin Peaksben különleges hely volt, a Fekete Barlang az erdő mélyén csak bizonyos pillanatokban tárta ki kapuit és csak a kiválasztottak mehettek át rajta, az innen kisugárzó álmok és látomások is csak számukra jelentek meg. Az X-aktákban a paranormális jelenségeket már bárki bárhol megtapasztalhatta, de a paranormális jelenségek hagyományos színterei azért „fontosak” maradtak. A civilizációtól távoli természet, az erdők, óceánok vagy sivatagok az idegenek lényekkel történő kapcsolatfelvétel kitüntetett pontjai lettek. A Roswell melletti sivatag Új-Mexikóban, vagy a Nevada síkságában fekvő 51-es körzet, a titkos kutatások egyik központja „a tér kijelölt konkrét pontján valóságosan megnyilatkozó természetfeletti világ helye, az égiek és földiek között kötendő új szövetség területe” – írja Bóna László (Emberek alkonya – Istenek hajnala, Filmvilág, 1996/12). Ebben a sivatagban kóborol Scully ügynök elrabolt társa nevét kiabálva. Mulder ott van, a láthatatlanság mögé rejtőzött űrhajó belsejében. A világűr végérvényesen összekapcsolódott a Földdel, az apokalipszis elkerülhetetlennek tűnik. Misztikus színtérként máskor az Antarktisz jégmezeje szolgál, ahol Mulder társa megmentésekor látja meg a jégpáncél alól felemelkedő gigantikus űrhajót az 1998-as mozifilmben. Az X-akták ugyanakkor folytatta a paranormális mítosz urbanizálását is: a város is misztikus helyszínné válik. Rémségei, az emberi civilizációból származó deformációk és mutációk, mint a Gumiember, a csatornákban vagy elhagyatott házakban bújnak meg. A földöntúli inváziók többnyire a városokban kezdődnek (Testrablók támadása 1956 és 1978), a közvetlen kapcsolat mindig az emberi civilizációtól érintetlen helyeken jön létre, ahol a jelen összekapcsolódik az ősivel; Scullyt egy hegy tetejéről vitték magukkal az idegenek (Harmadik típusú találkozások, 1977), Muldert pedig az erdőben ragadták el (Égi tűz, 1993).

A Fringe azzal, hogy a misztikumot kordába szorította, játékterét is határozottabban körbekerítette. A világgal kísérletező tudósok fő laboratóriuma szinte kizárólag a nagyváros lett. Bár jellemző, hogy az ügynöknő egy mesterségesen előidézett hallucináció alkalmával – melynek célja egy rég elfelejtett különleges képességének felélesztése – ugyanúgy az erdőbe tér vissza, mint kollégái a korábbi sorozatokban. A misztérium minden modernizáció ellenére tartósan kötődik származásának helyéhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/05 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10142