KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Aniráma

Értő bámészkodás

Muhi Klára

Az animáció története nagytotálban és kistotálban, Émile Reynaud-tól Glaser Katiig.

Új film-, könyv-, vagy fesztiválsiker, mindennek örülünk, ami a magyar animáció körül történik mostanában. Mert miközben az animáció a világban zajló permanens vizuális forradalom kulcsszereplője lett, magyar képviselőinek mozgástere igencsak leszűkült. A kitűnő animációs rendező M. Tóth Éva elegáns, karcsú, olvasmányos filmtörténetét pedig annál lelkesebben vesszük kézbe, mert Varga Csaba (Film és story board) és Dizseri Eszter (És mégis mozog – A magyar animáció mesterei) kötetein kívül az elmúlt évtizedben magyar animációs szakmunka nem jelent meg a piacon.

A szerző ráadásul nemcsak a magyar, de az egyetemes animáció történetét is feldolgozza: az előbbit a Kistotál, az utóbbit a Nagytotál című fejezetekbe rendezve. Elősorolva – ahogyan ő maga aposztrofálja –, a „népes család” valamennyi méltán elhíresült kuzinját, tantiját, unokaöccsét, s érintve természetesen a műfaj legjelentősebb technikai állomásait, a cell-animáció kimunkálásától az első komputer-animációkig.

Mindezt kellemesen oldott, csevegős stílusban. M. Tóth mintha csak komputerének nyitott szövegfájlja és a YouTube között szlalomozva, időnként mesteréhez, Bükihez (Reisenbüchler Sándorhoz) fohászkodva beszélgetne velünk az úttörők – Émile Reynaud, Émile Cohl, Stuart Blackton, Winsor McCay – máig friss filmjeiről. Kedvenc korszakáról, a húszas évek (Fischinger, Richter, Eggeling) minden későbbi animációs eseményre oly meghatározó absztrakt irányzatáról, majd a nagykorúvá váló animáció kanadai, japán, orosz, cseh, lengyel iskoláiról, és magányos harcosairól. Végül „kistotálban”, a világhírű Pannónia stúdió hetvenes-nyolcvanas évekbeli tündökléséről és 1989 utáni hanyatlásáról.

Szeretjük a kötetben, ahogyan M. Tóth Éva mindenkit mindenkivel lazán összehoz, tényleg, mint a családi pletykaságban. Nála McCay-től egyenes út visz Disneyhez, onnan a mi Nepp Józsefünkhöz, Dargay Attilánkhoz. Emil Cohlnak Háy Ági az ükunokája, Blacktonnak Cakó Ferenc és Csáki László. De elvetélt animátor volt már a Sixtus-kápolna Utolsó ítéletének alkotója is. Szimpatikus továbbá, hogy derűs, takarékos stílusát akkor sem veszíti el, mikor az utolsó oldalakon a jelenkori magyar animációt uraló, reménytelenül izolált no-budget viszonyokról kell beszámolnia, mely nyilvánvalóan őt is sújtja.

Az Aniráma vállaltan szubjektív kötet – hangzott el a könyvbemutatón. Tulajdonképpen mégsem az, hiszen szinte minden alkotó kap legalább egy sort, aki technikailag, szemléletileg hozzátett valamit e csodálatosan változékony kultúrtörténeti jelenséghez, mely 100 év alatt meghatározóan alakította a modern-posztmodern kor tárgy- és környezetkultúráját (csodálkozzunk csak rá Len Lye, Walther Ruttman, Oskar Fischinger munkáira), s hatásosan szólt hozzá morális-filozofikus dilemmáinkhoz (keressük csak Norman McLaren, John Halas, Phil Mulloy, Cakó Ferenc, Macskássy Kati filmjeit).

Ugyanakkor igazi szerzői filmes elfogultság – s ezzel párhuzamosan kérlelhetetlen Disney-ellenesség – uralja a kötetet az animációtörténelem kísérleti, nyelvújító, filozofikus vonulata iránt, melyet a szerző maga is művel. Melegen ajánl figyelmünkbe olyan szélsőségesen avantgárd mestereket, mint Stan Brackhage, Kovásznai György, miközben a nagy Walt – aki Reisenbüchler szerint az animációban minden rossz okozója – csak három sor a könyvben.

Valószínűleg a túl közeli, alkotói nézőpont okozza a kötet kisebb-nagyobb hiányosságait is. A hangsúlyok fontos és még fontosabb animációs jelenségek között időnként elmosódnak; értékelő kommentár nélkül maradnak olyan klasszikusok, mint a Sisyphus, a Hé, te! vagy A légy; az oroszoknál alig van szó Norstejnről; M. Tóth Géza Ergója, mely a magyar filozofikus vonulat jelentős új szintje, valahogy kimaradt a kötetből. Sajnáltam, hogy a félszáz szócikket felölelő kötet végi kislexikonból zömmel épp a technikaiak hiányoznak – hogyan készül például a tű-,viasz-, festmény-, kollázs-, füstanimáció vagy a pixilláció –, ezekről a szakmabeli sokat, a kívülálló semmit sem tud.

Szerzőnk egyébként tartózkodik minden – a szakkönyveket jellemző fárasztó tudományosságtól. Műsoron kívül még megajándékoz minket néhány nagyszerű esszével. (Az egyikben például Gyurcsány Ferenc veti bele magát lelkesen a fázisolásba.) M. Tóth Éva sietős búcsúsoraiban egyébként szerényen csak bámészkodásnak nevezi könyvét. Jó bámészkodást! Az Aniráma szórakoztató kalauz lesz.


Kortárs Kiadó, 2010


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 24-24. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10225