KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története

A túlélés szabályai

Sepsi László

Brooks apokalipszis-tablójában a túlélés zálogát a humanista alapelvekkel történő szakítás jelenti.

Ártalmatlan tréfaként indult: a 2003-ban (nálunk 2012-ben) megjelent Zombi túlélő kézikönyv a „tíz dolog, amit ne tegyünk apokalipszis idején”-típusú blogbejegyzések műfaját emelte irodalmi szintre, melyben a komikus-filmrendező Mel Brooks legfiatalabb gyermeke oldalszázakon keresztül győzködi olvasóját olyan evidenciákról, hogy miért hatékonyabb fegyver élőhalottak ellen a pajszer a repeszgránátnál, vagy hogy mindig tartsunk magunknál víztisztító pumpát. Az esetenként repetitív, ugyanakkor kényszeresen következetes survival guide bámulatos keveréke a zsánerparódiának és a világvége-váró paranoiának, zárófejezete – a 2008-ban képregény-formában is megjelent Recorded Attacks – pedig röviden összefoglalja az emberiség történelmét zombiszempontból, ezzel megnyitva a koncepciót egy nagyobb volumenű vállalás és műfaj, az alternatív történelmi regény felé.

A szinkronszínészként és a Saturday Night Live egyik állandó írójaként is dolgozó Max Brooks eddigi magnum opusa a Recorded Attacks-szal megkezdett utat folytatta: a World War Z – mindvégig szem előtt tartva a Kézikönyvben lefektetett alapelveket – a totális világégés minden direkt humorizálástól mentes riport-krónikája, aminek megjelenése után a szerzőt a zombi-zsurnalizmusnak elnevezett új irodalmi műfaj megteremtőjeként kezdte ünnepelni a kritika. Fél lábbal a Peter Watkins-féle hátborzongató áldokumentumfilmek (The War Game, Punishment Park), másikkal a kanonizált szövegeket trendi horrormonstrumokkal feldúsító mash-up irodalom (Android Karenina, Adventures of Huckleberry Finn and Zombie Jim) felségterületén a World War Z profán variáció Studs Terkel a második világháborút személyes visszaemlékezéseken keresztül rekonstruáló The Good War című kötetére, amely néhány fejezet után áttöri a szigorú precizitással végigvitt irodalmi geg kereteit. Brooks kíméletlen logikával vezeti le az első megbetegedésekből a modern civilizáció pusztulását, a túlélők mikrotörténeteiből egy banális véletlenek és egybeesések irányította szcenárió bontakozik ki, melyben se hősök, se gondviselés, a túlélés zálogát pedig embertelennek tetsző praktikák jelenthetik – többek között annak belátása, hogy nem lehetséges mindenkit megmenteni. Bár az elbeszéléseket összegyűjtő ENSZ-megbízott szenvtelen megfigyelőként mintha az utolsó oldalakig felette állna az eseményeknek, a regény világát tovább tágító Closure, Limited című novelláskötet címadó darabjában – ami a háború utáni gyászmunka lehetőségeit járja körül – már ő maga is bevonódik érzelmileg a különösen kegyetlen pszichológiai machinációkba, így elvetve annak lehetőségét, hogy bárki traumák nélkül ússza meg a világvégét. (Ugyanebben a kötetben Brooks tesz egy markáns lépést a fantasy műfaja felé, az idén májusban képregénysorozatként is elindult Extinction Parade című történet vámpír-szemszögből meséli el a Zombiháborút.)

A túlélés általános szabályait minden egyéb szempont – így bármiféle humanista alapelvek – fölé emelő Brooks-életmű kényelmetlen kirándulás egy olyan morális homályzónába, ahol a cinikus szociopaták és a pusztán pragmatikus szempontok alapján tervező stratégák jóval nagyobb eséllyel vészelik át a válságidőszakot, mint az empátiánál és egyéb gyarló érzelmeknél leragadt embertársaik. A szerző kevés zombimentes munkáinak egyike, a G.I. Joe-képregényszériához írt ötrészes Hearts & Minds minisorozat ezt problémakört illusztrálja a franchise hőseinek és gonosztevőinek párhuzamos portréival. Míg a Kobrák erkölcsi kötöttségektől és bizonytalanságtól mentes profikként jelennek meg, az emberségüket féltve őrző Joe-kat folyamatos identitásválság, halálvágy és lelkiismeret-furdalás kínozza: Brooks univerzumában a sötét oldal kísértése egyet jelent annak belátásával, hogy a külvilág – zombikkal vagy azok nélkül – a legkevésbé sem humanista. Túlélőgéppé átnevelt – vagy a próbálkozásba belerokkant – figurái ezen felismerés terhével szemlélik a hüllőagyú zombihordákat bombabiztos erődjeik lőréséből. 

Könyvmolyképző, 2011/2013


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/08 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11492