Kritika

Menjek/Maradjak

Mai magyar létkérdés

Huber Zoltán

Honfitársainknak 16%-a gondolkodik azon, hogy más országban folytatja az életét.

A magyar fiatalok elvándorlása az elmúlt évtizedben igen komoly méreteket öltött, elérve azt a kritikus tömeget, mely már érezhető hatást gyakorol a hazai társadalom szerkezetére. Miközben érintettként vagy hozzátartozóként egyre többen nézünk szembe a „menni vagy maradni” rendkívül súlyos döntésével, a mindenkori magyar politika egyszerűen a szőnyeg alá söpri a kérdést. A hivatalos szervek cinikus hozzáállását jól mutatja, hogy nemcsak az átfogóbb vizsgálatok és hatástanulmányok hiányoznak, de megbízható statisztika sem áll rendelkezésre az országot hosszabb időre elhagyó honfitársaink tényleges számáról. Minden becsült adatsornál, migrációval foglalkozó újságcikknél és szociológiai felmérésnél beszédesebb azonban a tény, hogy Magyarországon ma már biztosan nincs olyan rokoni vagy baráti közösség, ahonnan ne vándoroltak volna ki külföldre szerencsét próbálni.

A Speak Easy Project lelkes fiatal filmesei kiváló érzékkel ismerték fel a téma fontosságát, majd időt és energiát nem kímélve egy olyan dokumentumfilm-sorozat készítésébe fogtak, mely megkísérli feldolgozni ezt a rendkívül szerteágazó és komplex jelenséget. A teljes egészében független finanszírozásban, hathatós baráti segítséggel és civil összefogással készülő széria a hatalmas kérdéskört egyedi, ám mégis jellemző személyes sorsok bemutatásával szeretné feltérképezni. A Menjek/Maradjak elsősorban a fiatalabb magyar munkavállalók külföldi tapasztalatait, érzéseit és problémáit kutatja, kidomborítva azokat az univerzális dilemmákat, amik az egyéni életutak mögül rajzolódnak ki.

Az alkotók nem a kivándorlás mélyebb okait, nem a makroszinten jelentkező hatásokat kutatják, hanem a tervek szerint azon sajátos léthelyzetek bemutatására összpontosítanak, amibe a választott hősök kerültek. A Menjek/Maradjak ennyiben nem egy klasszikus értelemben vett dokumentumfilmes produkció, hanem olyan dupla portrék sorozata, melyek képesek feltárni az új élet kihívásait. Az elkészült pilotban két, egymástól különböző, ám a másikat éles kontrasztba állító, azt frappánsan kiegészítő arcél tűnik fel előttünk, miközben ízelítőt kapunk az adott város hangulatából, az ottani magyar közösség életéből is.

Az első epizód helyszíne, New York kimondottan szerencsés választásnak bizonyul, hisz egy erősen szimbolikus városról van szó, ami sokak számára a korlátlan lehetőségek ígéretét hordozza. Az itt készített kettős interjú egyik szereplője, a harminckét éves Mirjam sikeres, jelentős nemzetközi karrier előtt álló hölgy, ám nehezen találja a helyét a felhőkarcolók világában, és úgy tűnik, elhúzódó identitásválsággal küszködik. Vele szemben a harminckilenc éves Attila nem a szakmai előrelépés, hanem a szegénység elől menekült el itthonról - emiatt viszont lehengerlő tudatossággal éli a szürkegazdaságban dolgozó bevándorlók nem éppen könnyű életét.

Az alkotók hatásosan ütköztetik a két szereplő eltérő élethelyzetét, taktikusan kiemelve fontos mondatokat, melyek a különbözőségeik ellenére is összekötik a két szereplőt - sőt, közben még a legendás város ellentmondásaiból is sikerül elkapniuk valamit, ami a harminc perces játékidőt figyelembe véve dicséretes teljesítmény. A Menjek/Maradjak mégsem hivalkodik a manapság oly divatos dokumentumfilmes megoldásokkal, nem esztétizálja, nem dramatizálja a témát és nem erőlteti a játékfilmes eszközöket, inkább az alanyokra és a helyszínre épít. A kiemelt esetek általánosságát természetesen lehet vitatni, sőt, az alkotók személyes érintettsége is erősen érződik a művön - ez azonban kifejezetten előnyös a végeredmény szempontjából.

A Menjek/Maradjak kínzó kérdéseket fogalmaz meg, a választott eszközök segítésével pedig különösen alkalmas lehet az ellenvélemények és az így létrejövő párbeszéd kialakítására - ami vélhetően a sorozat legfontosabb célkitűzése. Ezért is örömteli az alkotók azon döntése, hogy nem a hagyományos fesztiválos és televíziós forgalmazásra koncentrálnak, hanem a nagyobb nézettség érdekében a szériát elérhetővé teszik az interneten is. Látva a kivándorlással foglalkozó blogok és fórumok népszerűségét, a mű így talán biztosabban juthat el a megfelelő célcsoportokhoz, lehetőséget teremtve a téma árnyaltabb továbbgondolására. Reménykedjünk benne, hogy ezzel párhuzamosan a finanszírozást is sikerül biztosítani, és így a magyar emigráció főbb célpontjai, Berlin, Brüsszel és London is sorra kerülhetnek.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2013/08 53-53. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11494

Cikk értékelése:

szavazat: 1128 átlag: 5.46