KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A méz

Forgács Nóra Kinga

Bal – török, 2010. Rendezte: Semih Kaplanoglu. Írta: Semih Kaplanoglu, Orçun Köksal. Kép: Baris Ozbicer. Szereplők: Bora Atlas (Jusuf) Erdal Besikçioglu (Jakup), Tülin Özen (Zehra), Alev Uçarer. Gyártó: Kaplan Film / Heimatfilm. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 103 perc.

Semih Kaplanoglu török forgatókönyvíró-rendező és producer harmadik alkalommal enged bepillantást visszatérő központi figurája, Jusuf életébe. A trilógia önállóan is értelmezhető darabjai egy-egy életszakasz lelki térképét vázolják fel szavak és pszichologizálás nélkül, a precíz stílusban vászonra vitt ismétlődő és variálódó szituációk metaforikus hálózatára helyezve a hangsúlyt. Az olykor modorosan komponált beállítások a semleges megfigyelő és az empatikus, szubjektív mesélő nézőpontját egyszerre hozzák létre, a filmek mindig néhány nap eseménysorába szövik bele az álmok, képi szimbólumok irracionális szálát és egy-egy meghatározó trauma hatásait.

Bár a filmek az életidővel ellentétes sorrendben haladnak, a kitágított jelen időben helyezik el az örökre meghatározóvá váló eseményeket: a Jumurtában a felnőtt férfi édesanyja halála miatt utazik vissza szülővidékére, A tejesemberben a felnőtté érés én- és útkeresése exponálódik, a Méz pedig a gyermekkor végpontját ragadja meg — a személyiség valódi forrásvidékét vizsgálva és a másik két mű motívumkészletéhez értelmező szótárat nyújtva válik a trilógia alapjává.

A Méz a kisgyermek Jusuf iskolában megélt szorongását, kommunikációs nehézségeit, édesapjához fűződő feltétlen szeretetét, anyai gondoskodást elutasító gyermeki dacosságát, a féltékenység és a szégyen első átélését mutatja meg. Az eseménysor az apa távozása után telik meg egyre nagyobb érzelmi feszültséggel. A lassú tempó, az ismétlődések figyelmet igénylő sora megnehezíti a néző dolgát, csak a három központi karakter igen erős jelenléte teszi lehetővé a bevonódást. A család biztonságos közösségének felbomlása, az összetett és artikulálható érzelmek első, intenzív megélése valahova az örök némaság és a tiszta, saját szavak határvidékére vezeti a gyermek Jusufot. Az egyszerre kezdőpontként és zárlatként működő opuszt Berlinben Arany Medvével jutalmazták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10328