KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rettegett Iván I–II.

Czirják Pál

Ivan Groznij – szovjet, 1944–45. Rendezte: Szergej M. Eisenstein. Szereplők: Nyikolaj Cserkaszov, Ligyija Celinkovszkaja, Szerafima Birman, Pavel Kadocsnyikov. 95 + 82 perc. Forgalmazó: Etalon Film.

 

Kitüntetett időket élünk a filmtörténet klasszikusai szempontjából. Most fog eldőlni ugyanis, hogy ezek a „nagy művek” képesek lesznek-e túlélni a mindennapjainkra jellemző mozgóképáradatban. A dvd-kiadás és az internet korában már nem kell megvárnunk, hogy egy tévécsatorna vagy mozi műsorára tűzze a Metropolist vagy A diktátort. Úgyszólván bármikor, bárkihez eljuthatnak ezek az alkotások. Másfelől viszont olyan mezőnyben kell megmérettetniük, amelyben értékeik – főleg megfelelő történeti tudás hiányában – viszonylagossá válnak. Pedig a nagy művekhez mindig érdemes visszatérni.

Érvényes ez Eisenstein Rettegett Ivánjára is. Bár első pillantásra kifejezésmódja távol áll a mai mozgóképétől, valójában többet köszönhetünk Eisenstein meglátásainak, mint gondolnánk. És noha talán nem a Rettegett Iván a rendezői életmű legújítóbb darabja, olyan formanyelvi és történeti tapasztalatok összegződnek benne, amelyek mindenképp elmélyültebb befogadásra érdemesítik. E torzó voltában is monumentális elbeszélésből egy sor kultúrtörténeti és történelemfilozófiai problémára láthatunk rá – sajátos módon előre- és visszamenőleg egyaránt. A látványvilág – a geometrikusság, a terek kialakítása, a fények és árnyékok használata – az avantgárd nyomait hordozza; a színészi gesztuskészlet a rendező számára meghatározó tradicionális japán színjátszás, a kabuki adaptációja; és ugyanakkor a maszkszerűség, az ornamentika, a szimbólumok koncentrált jelenléte egyúttal mintha évtizedekkel későbbi rendezők, mindenekelőtt Tarkovszkij, Paradzsanov, Abuladze stílusát előlegezné.

A mű történelemképe szintén gazdag rétegzettségű. Rettegett Iván, az Oroszországot erős kézzel egyesítő, reformokban gondolkodó, tetteivel mégis tengernyi áldozatot követelő uralkodó alakja kínál párhuzamokat Sztálinnal, így a film akár a sztálinizmus egyfajta felmentéseként is értelmezhető. Ezzel egyidejűleg szinte enciklopédikus teljességgel sorolódnak elő az orosz történelmi tudat legjelentősebb toposzai: széttagoltság vagy nemzeti egység, birodalmi koncepció vagy perifériára sodródás, Oroszország és a Nyugat vagy épp a politika és az egyház viszonya. De ami Eisenstein munkáját igazi történelemfilozófiai tanulmánnyá avatja, az a szövetség és árulás, hatalom és kiszolgáltatottság, megdicsőülés és összeomlás szakadatlan körforgására épülő cselekményvezetés, amely Iván személyes történetét a görög sorstragédiák vagy a shakespeare-i királydrámák léptékére tágítja.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12527