|
|
MoziMomentumHuber Zoltán
Momentum – dél-afrikai-amerikai, 2015.
Rendezte: Stephen S. Campanelli. Írta: Adam Marcus és Debra Sullivan. Kép: Glen
MacPherson. Zene: Laurent Eyquem. Szereplők: Olga Kurylenko (Alex), Morgan
Freeman (Szenátor), James Purefoy (Washington), Jenna Saras (Jessica). Gyártó:
Azari Media / Thaba Media. Forgalmazó: Pro Video Film. Szinkronizált. 96 perc.
Az alsó polcos VHS-borítók fülszövegeiből
forgatókönyvet barkácsolni önmagában nem elvetélt ötlet, leszámítva ha véresen
komolyan gondolják. A szupertolvajjá vedlett ex-ügynök utolsó munkája balul sül
el. Meglátják az arcát és a véletlenül birtokába került kényes információk
miatt a gonosz politikus bérgyilkosai üldözőbe veszik. A
rablás-menekülés-leszámolás szentháromsága köré szőtt sztoriban egyetlen,
többé-kevésbé aktuálisnak nevezhető elem akad: a múlt démonaival viaskodó
kőkemény főhőst egy egykori modell és Bond-lány alakítja. Olga Kurylenko
kitartóan hajt az Angelina Jolie kiesésével megüresedett „első számú női
akciósztár” pozíciójára, jelen állás szerint mérsékelt sikerrel. Egy
teljeséggel önkéntelen, éppen ezért tökéletes geg pompás tömörséggel világít rá
a színésznő hálátlan szerepére. A rendőrség a szemtanúk segítségével
fantomképet készít, ami pontosan olyan, mintha Mrs. Pittet látták volna a
helyszínen. A maró irónia csak fokozódik, mert hősnőnk gyorsan zölddé
változtatja a szemeit és barnává a haját, majd minden lehetséges irányból
megmutatja a fehérneműbe csomagolt idomait. A kerekded formák gondos
szemrevételezése után a színésznő androgün bosszúállóvá változik és megütközik
ugyan az ellenféllel, a menetrendszerűen érkező klisék ellen tehetetlen.
Persze nemcsak ő, de a rendező
is elbukja a csatát. Szorgalmasan csattog a vágóolló és ír le hajmeresztő
köröket a kamera, a kiszámíthatóság és az üresség ellen nincs orvosság. Ketten
képesek csak dacolni a panelek unalmával, merőben más taktikával. Míg Morgan
Freeman a vele született hűvös eleganciával ússza meg a haknit, a
tévésorozatokból ismerős James Purefoy az önparódia határán játszva küzd a
párbeszédekkel. Látható élvezettel bújik a velejéig romlott bérgyilkos bőrébe,
némi örömet csempészve ebbe a lelketlen és teljességgel felesleges produkcióba.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 10 átlag: 5.6 |
|
|
|
|