KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szél harcosai

Nagy Zsolt

E nem túl sokatmondó cím helyett a máskor oly nagyvonalú filmcím-fabrikálók előállhattak volna például „A kis Herceg(nő) 2984-ben” címváltozattal, mivel ez a különös japán rajzfilm új-Hollywood csillagmeséi mellett erősen támaszkodik Saint-Exupéry és Orwell művének motívumaira. A gyanútlan kritikus a távol-keleti akciófilmek egy újabb darabját sejti, helyette pedig egy sajátos műfaji hibriddel találja magát szemben: postwardream-et lát – rajzfilmen. Pontosan ezer évet lépünk előre az időben, a földgolyót, éppen hét nap (!) alatt gyilkos kór tizedelte meg, a szétszórt, egymással örökös harcban álló, kicsiny települések között a mérgező, éhséget, járványt, halált hordó dzsungel az úr. Ebben a rákos sejtek burjánzását idéző, fortyogó tavakkal, valaha volt egzotikus növényekkel teli rengetegben tanyáznak az emberek életét leginkább veszélyeztető óriásférgek, a gorgók. A Szél Völgyének lakói – élükön a fiatal Zandra hercegnővel – békében élnek megerősített váraikban, az energiát „alternatív módon” szélmalmokból nyerik, ám a Gonosz mesterkedései a kis közösség létét kezdik fenyegetni, megindul a harc, melynek főhősünk önfeláldozása vet véget; élete árán menti meg az ellenségeket a kölcsönös pusztulástól. A történet ennyi, maga a film azonban jóval több ennél. Elsősorban arra a borzongatóan gyönyörű képi világra kell utalnunk, amely itt jóval több, mint háttérfreskó, a pergő ritmusra és az új meg új ötletekre, amelyek egy pillanatra sem engedik lankadni a néző figyelmét. A meghökkentő anakronizmusok halmozása – középkori lovagvár, mai harckocsi és a holnap űrcirkálója egymás mellett a kölcsönös, értelmetlen pusztítás rémét idézi. Végül egy személyes megjegyzés: aki ilyen-olyan okból eredendő undorral viseltetik különböző bogarak, férgek stb. iránt, az kétszer is gondolja meg, hogy miként hat rá egy ezerszeresére felnagyított ragadozó szitakötő vagy a csápjait nyújtogató ízeltlábúak hadseregének látványa, mert ilyenekben sűrűn lesz része, ha jegyet vált e „meséhez”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5167