KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Határsáv

A színésznő élete

Obiectiva Theodora

Pethő Réka

Hajdu Szabolcs hangjátéka a Securitate lehallgatási dossziéjából.

 

A történelmi események és traumák mindig úgy válnak átélhetővé az utókor számára, ha az egyén történetén keresztül mutatják be őket, így van ez a lehallgatás esetében is. A rendszer ellenségeinek felkutatására szolgáló, a privát szférát a hatalomnak teljes mértékben alárendelő módszer számos diktatúra eszköze volt a történelem során, Ceaușescu Romániája sem jelentett kivételt. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya néhány éve jutott hozzá a színésznő édesanyjának, Illyés Kingának lehallgatási dossziéjához, közel háromezer oldalnyi anyaghoz. Az erdélyi magyar színésznőt a hetvenes-nyolcvanas évek során szünet nélkül lehallgatták, többször megpróbálták beszervezni, sikertelenül. Az alkotópáros ezt az óriási szöveg-anyagot felhasználva készített Obiectiva Theodora - Részletek egy erdélyi színésznő lehallgatási dossziéjából címmel rádiójátékot, amely a két évtizednyi időszakból két évet: a színésznő válását, új szerelmének megtalálását, és Orsolya születését követi végig.

A felvételen ott a színésznő egész magánélete, de nem csak az: mivel a kulturális-szellemi élet egyik központi alakja volt ekkor Marosvásárhelyen, lakásában a kulturális elit nagy része megfordult, és bonyolódott izgalmas beszélgetésekbe. Ezek a beszélgetések nem jelennek meg közvetlenül a két és fél órás rádiójátékban – egy markáns kivétellel –, kizárólag Kinga életének eseményeibe kapunk betekintést. Ezek közül is azokat emelték ki, amelyek segítségével képet kaphatunk az elnyomó hatalom működéséről. Kiderül például, hogy a színésznő nem hívhatott meg külföldi vendéget előadásának főpróbájára, ehhez központi engedélyre volt szükség, ahogy az is elhangzik, hogy a nőknek háromhavonta kötelező nőgyógyászati vizsgálatra kellett járniuk, megtámogatva ezzel az abortusztilalom betartását. Játékos apróságokon keresztül reflektál az alkotás a közhangulatra is: megtudjuk, ha egy színészről híre ment, hogy elhagyni készül az országot, előadásának sikere hirtelen megugrott, az emberek „még egyszer” meg akarták nézni.

Arról is képet kapunk eközben, hogy mit is jelent maga a lehallgatás. A színésznő életének olyan intim részleteibe kapunk betekintést, melyekhez semmi közünk, mindezt azért, mert a rendszer fenntartása érdekében a hatalom úgy ítélte meg, tökéletesen semmibe veheti a magánéletet. Fültanúi vagyunk Illyés válást megelőző vívódásának és az új szerelem születésének intim részleteinek is. Kiváló választás ehhez a történethez a rádiójáték: a cselekmény kizárólag azokból a forrásokból épül fel, amit Hajduék a leiratokban találtak, nem egészítik ki azt fikciós elemekkel, nem formálják hézagmentes cselekménnyé. Így történhet, hogy bizonyos szálak elvarratlanul maradnak, bizonyos eseményeknek nem tudjuk meg a végét – ha a szobán, a mikrofon hallótávolságán kívül estek meg, mi sem tudhatjuk meg, mi történt. Ez a töredezettség minden más médium esetében zavaróvá válna, hiába teljes mértékben dialógus központúak Hajdu legutóbbi szerzői színházi munkái – Ernelláék Farkaséknál, Kálmán nap, Egy százalék indián –, ez a hiányokra épülő dramaturgia kizárólag ebben a formában kivitelezhető.

Az öt részből álló hangjáték közepén egy epizódban Illyés díszlettervező ismerősével folytatott beszélgetését hallhatjuk, amikor hazalátogat Magyarországról, és mesél neki mindarról, amit ott tapasztal. A rendező saját magára osztotta ezt a szerepet, amely monológ – a többi párbeszédhez hasonlóan változatlanul hagyott szöveg – mintegy szerzői üzenet jelenik meg az egyébként elsősorban történelmi kérdésekkel foglalkozó alkotás középpontjában, igen kemény hangvételű ítélet a budapesti magyar intellektuális elit elanyagiasodott, érdektelen attitűdjéről.

A zárójelenet egyértelműen az érzelmi tetőpont, amelyben Kinga elmeséli gyermeke apjának, Andrásnak, amikor behívták a Securitatéra. A színésznő magabiztosan, vagányan kezeli a helyzetet, úgy érzi, uralta a beszélgetést, és azt mondja, még élvezte is. Ám ahogy meséli a kérdéseket, a párbeszédeket, melyek lezajlottak, fokról fokra veszíti el önmaga felvértezésére felépített keménységét, míg végül elsírja magát. Az uralkodó rendszer módszereinek embertelensége átélhetően jelenik meg a két és fél órás alkotásban, és teszi hiánypótló alkotássá az Obiectiva Theodorát.

 

Obiectiva Theodora – magyar hangjáték, 2020. Rendezte: Hajdu Szabolcs. Írta: Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya. Hang: Rédly Dénes. Producer: Herner Dániel. Szereplők: Török-Illyés Orsolya (Theodora), Zsótér Sándor (Attila), Gelányi Bencze (András).  Támogató: Magyar Mecenatúra Program. Gyártó: Látókép / Filmworks .124 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14452