KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Világpolgárok

Gelencsér Gábor

Cittadini del Mondo – olasz, 2019. Rendezte: Gianni Di Gregorio. Írta: Gianni Di Gregorio, Marco Petenello. Kép: Gian Enrico Bianchi. Zene: Mattia Carratello. Szereplők: Giorgo Colangeli (Giorgetto), Gianni Di Gregorio (a professzor), Ennio Fantastichini (Attilio). Gyártó: BiBi Film / La Pacte / Rai Cinema. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 92 perc.

 

A hetvenes éveire épp most ráforduló forgatókönyvíró, színész és rendező rövid múltra visszatekintő életműve az ezredforduló körül vált intenzívebbé: a nyolcvanas évek végétől íróként, a kilencvenesekétől színészként, végül a kétezresekétől mindhárom szerepkörben készít filmeket, mindezidáig összesen négyet. Hatvanévesen indult tehát önálló filmes karrierje – talán ebből is fakad, hogy az öregkor témája mellett kötelezte el magát, erről forgatja keserédes, melankolikus vígjátékait. Első három filmjében saját keresztnevén szerepel, így ezek egyfajta Gianni-trilógiát alkotnak (a Cirko Film jóvoltából az első kettőt, a Vénasszonyok nyarát és a Gianni és a nőket láthattuk hazai mozikban).

A legújabb opusban az író-rendező már nem saját keresztnevén, hanem névtelenül szerepel, hiszen mindenki csak professzornak szólítja. A gerontológiai témát azonban most sem adja fel – a görög eredetű kifejezést azért is joggal idézhetjük, mivel az egykori tanár latin és görög nyelvet oktatott. Az alaphelyzet vígjátéki: két magányos, unatkozó nyugdíjas és egy már szintén koros vállalkozó úgy dönt, a világ olyan tájékán folytatják életük hátralévő napjait, ahol szerény jövedelmük reálértéke kedvezőbb, no meg kellemes az éghajlati és a politikai klíma, s azért nincs is túl messze. Némi keresgélés után az Azori-szigetek lesz a befutó. Elindul tehát az akció, az adminisztratív nehézségek legyőzése, a pénzalap összerakása, s persze búcsú az egyébként kellemes római, azon belüli is a különösen festői trasteverei élettől. A hétfőtől vasárnapig tartó, a napokat gondosan jelző történet végén már szinte látjuk a három nyugdíjast az Atlanti-óceán partján sütkérezni, ám szerencsére a történet másként ér véget: a vígjátéktól egy olyan műfaj felé fordul, amit leginkább „társadalmi érzékenyítő” filmnek nevezhetünk. Közös döntésük szentimentalizmusán átsüt a szemérmes humánum – ahogy az egész filmen is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14465