KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Alan Moore tanulóévei

Papírmozi

Kránicz Bence

A magyar képregénykiadásnak megvannak az egyértelmű favoritjai: a legnépszerűbb szuperhősök, a film- és sorozat-adaptációk forrásművei, a Star Wars. És Alan Moore. A világszerte talán legnagyobb presztízsnek örvendő képregényíró éppen mostanában vonult vissza végleg, miután végéhez ért a Különleges úriemberek szövetsége című sorozata, de idehaza nagyon is aktívnak mondható. Tavaly két korai képregénye, az 1982-83-ban megjelent Britannia kapitány és az 1984 és 1986 között futott Halo Jones balladája kapott pompás kivitelű magyar kiadást.

A kettő közül a Halo Jones az igazán komoly munka, az első a pályán, amelyben Moore lehetőséget kapott néhány fontos témájának kibontására (lásd átfogó portrénkat a Filmvilág 2018. októberi számában). A sorozatot közlő 2000AD magazin viszonylag nagy szabadságot adott az írónak, csak azt kötötték ki, hogy a science fiction műfajában maradjon a történet. Moore a 4900-as évekbe kalauzol, az emberiség már más bolygókra is eljutott, a Föld viszont egyre inkább gigantikus pöcegödörre emlékeztet. A történet elején Halo 18 éves, barátaival a Broncs nevű bádogvárosban él, és megszólalásig hasonlít a nyolcvanas évek elejének lázadó, munkásosztálybeli angol fiataljaira, akik imádták a Clasht és gyűlölték Margaret Thatchert, reményük pedig alig volt a jobb életre.

A Halo Jones balladája galaxisközi háborúkról és idegen fajokról is szól, de leginkább arról, hogy a hősnőnek nincs pénze és nincs hol laknia. Évtizedeken át tartó és fényéveket átszelő utazása a Csillagok háborúja világképének radikális átpolitizálása, amelyben a népmesei hős nem azért indul nagy útra, hogy legyőzze a gonosz császárt, hanem azért, mert különben kilakoltatnák, a háború pedig egy rosszul fizető munka, véletlenül sem harc az igazságért. Moore-nak eközben a megoldandó feladatként kezelt műfajról is eszébe jut néhány remek ötlet: a megváltozott gravitációs mezőben és elcsúsztatott idődimenzióban vívott csaták a traumatikus harctéri tapasztalatokra kínálnak hideglelős metaforát, a Broncs géppuskaszájú hírbemondója, Swifty Frisco pedig Az ötödik elem Ruby Rhodjának egyértelmű előképe (a vad jövőbeli szleng fordítása nem lehetett könnyű, de Kodaj Dánielnek remekül sikerült). Ian Gibson karikatúraszerű, széles taglejtésekkel dinamikussá tett alakjai a szatirikus hangnemet erősítik, elterelve a figyelmet arról, milyen szomorú is voltaképpen a helyét sehol nem lelő Halo Jones balladája.

A Halo Jones tehát már Moore szerzői munkájának tekinhető, a Britannia kapitány viszont még inkább szárnypróbálgatás, annak viszont nagyon is magabiztos. A legfontosabb különbség a későbbi művekhez képest, hogy ezúttal klasszikus szuperhőstörténetről van szó, amelynek írója finoman ironizál ugyan a brit nemzeti szuperhősön (előszavában „nemeslelkű balfácánként” jellemzi Brian Braddockot), de nem kérdőjelezi meg tetteinek erkölcsi értékét. A történet a Marvel fikciós világába illeszkedik – az aktuális epizódot az amerikai Marvel-füzetek angol kiadása mellé csomagolták a szigetországi olvasóknak –, és a „multiverzum” koncepciójára épül, amelyben minden hősnek számos különböző alakváltozata van. A párhuzamosan létező dimenziókat most egy politikus álcájába bújt, nagy erejű mutáns fenyegeti, aki sajnos dühöngő őrült is egyben. Jaspers figurája a V mint vérbosszú neofasiszta Susanjét előlegezi, nem csak a karakter funkciója, hanem belső világa szempontjából is: mindkét diktátor bomlott elméjű, legbelül kétségbeesett véglény.

Alan Davis rajzai a nyolcvanas évekbeli szuperhős-sztenderdeket követik, vagyis a férfi és a női karakterek egyaránt nagydarab, izmos figurák. Jaspers valóságtorzító ereje azonban szokatlan kompozíciókat és pszichedelikus formákat ihlet, Davis pedig mer is élni a lehetőséggel. A magyar kiadásban az eredeti füzetes változatnál nagyobbak az oldalak, az impozáns kivitelezés pedig nagyon jót tesz Davis részletgazdag képeinek.

 

Alan Moore – Ian Gibson: Halo Jones balladája. Színes, keményfedeles, 208 oldal. Kiadó: Fumax.

Alan Moore – Alan Davis: Britannia kapitány. Színes, keményfedeles, 224 oldal. Kiadó: Fumax.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14456