KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szombat esti láz

Kovács Patrik

Saturday Night Fever – amerikai, 1977. Rendezte: John Badham. Szereplők: John Travolta, Karen Lynn Gorney, Barry Miller. Forgalmazó: Bontonfilm. 118 perc.

 

A Carter-korszakban a Watergate-botrányból és a vietnami traumából felocsúdó Amerika lassan újfajta magabiztosságra tett szert. A hetvenes évek második felében Hollywood is visszatért a klasszikus elbeszélésmód és hősábrázolás bevett sémáihoz. Az általános válságérzet lassan elpárolgott a mozikból, melyek immár egy identitásában megerősödött, feltörekvő társadalomról regéltek. Különösen igaz ez a korszak zenés-táncos kultuszfilmjeire, hiszen rendkívül hitelesen tolmácsolták az újjászülető Amerika krónikus önimádatát, féktelen hedonizmusát. Ezek közül is kimagaslik az iskolateremtő Szombat esti láz. A rendező, John Badham az azóta eltelt évtizedekben sem vált markáns arcélű, eredeti alkotóvá, ám tény, hogy a musical hagyományából merítkező nagyvárosi meséje izgalmas kultúr- és stílustörténeti mementó. A hetvenes évek derekán rohamosan nőtt a diszkózene népszerűsége az Egyesült Államokban. New Yorkban gombamód szaporodni kezdtek a táncklubok, s a legnagyobb angolszász popslágereket vérforraló latin ritmusokkal elegyítő zenei életérzés  „megfertőzte” a fiatalság szívét. Ekkor érkezett meg a mozikba a Szombat esti láz.

Badham munkája kizárólag sokatmondó kordokumentumként érdemes a figyelemre. Története képzeletszegény, karakterrajzai pedig mérhetetlenül elnagyoltak. A hanyagul szerkesztett cselekményt voltaképpen a látványosan megkoreografált táncbetétek, továbbá az ambiciózus főhős, Tony (John Travolta) éjszakai kalandjai szervezik. A Szombat esti láz sem románcként, sem karriertörténetként nem képes révbe érni, ám kétségtelenül a hetvenes évek egyik jelentékeny kulturális mérföldköve. A rongylábú Travolta – akit a publikum korábban csupán egy sitcom-ból ismert – varázsütésre szupersztárrá emelkedett. Emblematikus poliészter öltönye úgy simul rá, akár Brandóra a bőrdzseki vagy Bogartra a hófehér tuxedo, bíborszínű ingje pedig James Dean legendás kabátját idézi az Haragban a világbanból. A Bee Gees popklasszikusai bársonyosan simogatják a fülünket, a brooklyn-i tinik szubkultúrájába alámerülő jelenetek pedig fenemód szórakoztatók, ám az izgalmas külsőségeken túl mégis kevés értékkel szolgál a Szombat esti láz. Badham rendezése ma már inkább múzeumi darab: röntgenkép egy üresen csillogó korról, melybe mégis mámorító visszarévedni. 

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14463