|
Év
2023/március
|
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
Kolozsi László: Elveszett illúziók
Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
Csomán Sándor: Menekülj!
Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
Kovács Patrik: A gép
Huber Zoltán: Eltűnt
Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
Buzsik Krisztina: Valaki figyel
Teszár Dávid: JUNG_E
Gelencsér Gábor: Muriel
Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi
|
|
|
|
|
|
|
Streamline MoziJUNG_ETeszár Dávid
Jeongi – dél-koreai, 2023. Rendezte és írta: Yeon Sang-ho. Kép: Yoo Ji-sun. Zene: Kim Dong-wook. Szereplők: Kang Soo-yeon (Yun), Kim Hyun-joo (Jung_E), Ryu Kyung-soo (Kim). Gyártó: Climax Studio / Dexter Studio. Forgalmazó: Netflix. Szinkronizált. 99 perc. A dél-koreai Yeon Sang-ho olyan magasra tette
a mércét az első élőszereplős filmjével (Vonat Busanba, 2016) hogy azóta
sem tudja azt megközelíteni sem a nézettségi mutatók, sem pedig a kritikai
visszhang tekintetében. Sőt, a rákövetkező rendezéseit elnézve (Psychokinesis,
Peninsula: Holtak szigete, Út a pokol felé) inkább olybá tűnik, hogy
a Vonat a Busanba képviselte a ritka kivételt a sorban. A vadonatúj JUNG_E
fárasztó bornírtsága ráerősít erre a hipotézisre: a posztapokaliptikus
XXII. században egy tömegtermelésre szánt, elit harci androidon múlik az emberiség
sorsa, az android klónozott agya és teste pedig nem mástól származik, mint a fejlesztőcsapat
csoportvezető tudósnőjének édesanyjától.
Yeon sci-fi köntösbe
öltöztet egy tőről metszett melodrámát halálos betegséggel, mindent lebíró,
önfeláldozó anyai szeretettel és egy felnőtt testbe zárt, de a múltban
megrekedt, bűntudatvezérelt gyermeklélekkel, amely a metaverzumban nap mint nap
kénytelen szembesülni az édesanyja replikájának szenvedésével és halálával. A
terhelt anya-lánya kapcsolat érzelmi intenzitása mögött természetesen minden
más eltörpül: a bevezető és a záró akciójelenet, az önnön android létükön
meghökkenő androidok, a halhatatlanság árának vagy épp a termékesített emberi
lény problematikája. A JUNG_E bornírtsága akkor kapcsol át totális zűrzavarba,
amikor a rendező azt vizsgálja, hogy vajon az érzelemvezérelt, szoros családi
kapcsolatok növelik vagy pedig csökkentik a harci android hatékonyságát. Szomorú
tény, hogy a tudósnőt alakító, legendás koreai színésznő, Kang Soo-yeon
váratlanul elhunyt a forgatást követően: a pótanya szerepében befutó Kang (The
Surrogate Mother, 1987; legjobb színésznőnek járó díj Velencében) az android
pótanya karjaiban búcsúzik el a gyöngyvászontól.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|