KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/március
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
• Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
• Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
• Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
• Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
• Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
• Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
• Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
• Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
• Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
• Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
• Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
• Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
• Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
• Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
• Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
• Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
• Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
• Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
• Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
• Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
• Kolozsi László: Elveszett illúziók
• Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
• Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
• Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
• Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
• Csomán Sándor: Menekülj!
• Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
• Kovács Patrik: A gép
• Huber Zoltán: Eltűnt
• Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
• Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
• Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
• Buzsik Krisztina: Valaki figyel
• Teszár Dávid: JUNG_E
• Gelencsér Gábor: Muriel
• Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elveszett illúziók

Kolozsi László

 

Les illusions perdues – francia, 2021. Rendezte: Xavier Giannoli. Írta: Balzac regényéből Jacques Fieschi. Kép: Christophe Beaucarne. Szereplők: Benjamin Voisin (Lucien), Xavier Dolan (Raoul), Vincent Lacoste (Étienne), Cécile de France (Marie-Louise), Gérard Depardieu (Dauriat). Gyártó: Curiosa Films / France 3. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 141 perc.


 

Balzac regénye egy vidéki nyomda leírásával kezdődik, és ha nem is követi Xavier Giannoli adaptációja mindenben és mindenhol szöveghűen a regényt, Balzac leírását lenyűgözően illusztrálják a bevezető képsorok, melyek a nagy karrierista, fiatal költő első munkahelyét mutatják be. Vagyis már az első képeknél szembetűnő a törekvés, hogy ez egy olyan film legyen, ami visszaadja Balzacot, ami nem festi túl szépre ezt az egyébként igen sötét és komor, korai kapitalista világot, amit, ha nem a mindenre ráeresztett szabadverseny, akkor egy éppen kénye kedve szerint a sajtót uralma alá hajtó hatalom tesz tönkre.

Nem is lesz sem parabola, sem aktualizált verzió ez az Elveszett illúziók, vagyis messze áll Gazdag Gyula remekművétől, ugyanakkor igen közel az olyan francia társasági drámákhoz, a felsőbb rétegek életvitelét és erkölcseit kritizáló, ugyanakkor a tiszta és a romlott szerelmet (szerelmeseket) is bemutató művekhez, mint a Rizsporos intrikák vagy a Stephen Frears jegyezte Veszedelmes viszonyok. Nyugodtan mondhatjuk meglepőnek is, hogy ilyen hagyományosan plánozott, a díszletek minden részletére és az érzelmek ábrázolására is odafigyelő filmet egyáltalán még készít valaki a Marvel korában. Ez a nagyregény, ami az „Emberi színjáték” ciklus „Erkölcsi tanulmányok” című harmadának része, most lett méltó módon adaptálva: sokat adnak hozzá az érzelmek megjelenítéséhez (igazán jelentős felfedezés csak Salomé Dewaels és a fiatal főhőst adó Benjamin Voisin) a szinte állandóan megszólaló klasszikusok. A zene-válogatás teljesen eklektikus, Mozart műveitől, sok-sok Vivaldin és Rameau-n át egészen Schubertig terjed a skála. És ne feledkezzünk meg az igazi főszereplőről, ami a régi Párizs, a saras Párizs, amikor a kocsikról még egy pallóra kellett leszállni. Íme tehát az Esterházy Péter-mondat mozgóképes bizonyítása: ”A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15650