DVDMagyar Filmhíradó Évfolyam 1956Barkóczi Janka
Magyar, 2016. Forgalmazó: Magyar
Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 511
perc.
A hazai gyártású filmhíradók sorozata a magyar audiovizuális
örökség felbecsülhetetlenül értékes része. Ennek a számosságát, sokszínűségét
és külső összefüggéseit tekintve egyaránt impozáns masszívumnak egy kis, ám
annál fontosabb epizódját dolgozza fel a MaNDA Terror és forradalom 1949-1956
című DVD sorozatának kiadványa. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója
alkalmából megjelentetett 4 lemezes összeállítás a maga teljességében közli a
forradalmi év 44 filmhíradóját, ezzel pedig egy különleges, mára már letűnt
médium perspektívájából mutatja be a fordulópontot jelentő esztendő eseményeit.
A filmhíradó egyszerre tanú és aktív kommunikátor, archív dokumentumok forrása
és kérlelhetetlen propagandista. Kül- és belpolitika, gazdaság, tudomány,
kultúra, bulvár épp úgy megjelenik a horizontján, mint a sport kiemelkedő
teljesítményei. Nem csak fenntartja, de kreálja is a történeti emlékezetet, az
egykori nézőket és az utókort szintén heves lendülettel neveli.
A több híreseményt csokorba fűző, különböző cégek
portfóliójában, de mindig állami ellenőrzés alatt készülő heti mozihíradókat
1926-tól kezdve vetítették kötelezően a filmszínházak aktuális főprogramja
előtt, amit 1948-ban újabb kormányrendelet erősített meg. Az 1950-ben alapított
Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyár egészen 1991-ig felelt ezeknek a
mozgóképeknek a készítéséért, az innen kikerülő sorozat csak 1956 októbere és
decembere között szünetelt. A később bekövetkező médiumváltás, a televízió
megerősödése, majd a videótechnika megjelenése jelentősen átalakította ugyan a
mozikba kerülő híradó szerepét, de az évtizedeken át kétségtelenül a
tájékoztatás alapvető intézményeként jelent meg. A DVD-n látható anyagok tehát
mind jól működő, professzionális vállalati környezetben születtek, ahol az
alkotók a számukra kijelölt célok érdekében az eszközök maximumát vethették be.
A szerkesztők a negyedik lemezen extraként elhelyeztek egy Út a forradalomhoz? című, 42 perces
válogatást, melyet Varga Balázs filmtörténész kommentál. Varga kontextusba
helyezi a mozgóképeket, tájékoztat megszületésük és publikálásuk
körülményeiről, érdeklődésük főbb irányairól és az őket meghatározó ideológiai
elvekről, miközben némi stilisztikai elemzést is végez. Mivel önmagában már
egyetlen évad is több száz egyedi hírt tartalmaz, a hatalmas korpusz ilyen
keretek között leginkább egyfajta problémaközpontú megközelítéssel dolgozható
fel. A kisfilm ezért először a filmhíradó általános felépítését, majd abban a
kül- és belpolitikai események ábrázolását, a kulturális viszonyok alakulását
és a hangnem fokozatos változását vizsgálja. A kellően informatív és fókuszált
kommentátorszöveg olyan emblematikus képsorokat kísér, melyek jól illusztrálják
a műfaj mechanizmusait és az adott év fontos motívumait. Szerencsés lett volna
épp ezért, ha az egyes bejátszásokon az eredeti anyagot tartalmazó híradó
hivatkozása is szerepel, mert így hiába kapunk kedvet a Csárdáskirálynő moszkvai bemutatójáról, vagy a kilencgyerekes
ideálcsalád életéről szóló hír teljes megtekintéséhez, az eredeti tudósítást
csak hosszas bogarászás után lehet a lemezeken fellelni. Örömteli ráadás a
kísérőfilmben, hogy az októberi forradalom eseményeihez érve, az ekkor el nem
készült híradók helyett, olyan egyéb korabeli archívok musztereken ránk maradt
képsorait látjuk, melyek töredékes mivoltukban is megrázóak.
Az 56-os filmhíradók digitális felújítása a MaNDA restauráló
műhelyében valósult meg, a kiadványt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Az
anyag remek kiegészítője, reflektálója a tematikus sorozatban az év folyamán
megjelenő játékfilmeknek (Keleti Márton: A
csodacsatár, Révész György: Éjfélkor,
Makk Károly: Szerelem, Kovács András:
A ménesgazda, Gábor Pál: Angi Vera, Makk Károly: Egymásra nézve, Bacsó Péter: Te rongyos élet, Mészáros Márta: Napló szerelmeimnek, Bereményi Géza: Eldorádó). A kollekció jó
kiindulópontként szolgál a korszak bármely diszciplína felől érkező kutatóinak,
csemegét a filmrajongóknak, de avatott történelemtanárok kezében
kiapadhatatlanul gazdag oktatási segédeszközzé is válhat. A realitással sajátos
viszonyt ápoló, elsődlegesen propagandaként működő filmhíradók esetében azonban
bármely felhasználás esetében a szakértő-értelmező útmutatás az, ami
hangsúlyosan nélkülözhetetlen, bemelegítésként így legjobb rögtön az extrával
kezdeni a megtekintést.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1 átlag: 9 |
 |
|
