MoziOlli Mäki legboldogabb napjaGelencsér Gábor
Hymyilevä mies – finn-svéd-német, 2016.
Rendezte: Juho Kuosmanen. Írta: Mikko Myllylahti. Kép: Jani-Petteri Passi.
Zene: Laura Airola. Szereplők: Jarkko Lahti (Olli), Eero Milonoff (Elis), Oona
Airola (Raija), Joonas Saartamo (Bokszoló). Gyártó: Aamu Filmcompany / ONE TWO
Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos.
92 perc.
Az idei cannes-i filmfesztivál
Un Certain Regard szekciójának fődíjas alkotása egyszerre szól a szerelemről, a
bokszról és a showbusinessről, miközben nem tekinthető sem románcnak, sem
sportfilmek, sem társadalmi drámának. Mindegyik és egyik sem – s épp ez a
lebegő köztesség adja Juho Kousmanen filmjének sajátos karakterét, lírai báját.
A címszereplő Olli Mäki
élete első profi ökölvívómérkőzésére készül rámenős menedzsere irányításával.
Mindeközben váratlan, jobban mondva rosszul „formaidőzített” esemény történik
vele: megismerkedik a bájos Raijával. Ettől kezdve Olli figyelme megoszlik az
edzés és a lány között, mígnem a drámai fordulóponton szerelmet vall – a
menedzserének. No nem neki, csak előtte, a lányról. Noha Raija tapintatosan visszavonul,
Olliban a lelki küzdelem már nem leendő ellenfele ellen, hanem a lányért
zajlik. A végeredmény nem lehet kétséges: a legboldogabb nap – ha nem
sporttörténeti értelemben is – megvalósul.
Mindez az 1960-es évek
elejének Finnországában történik, olyasfajta kispályás közegben, mintha egy
szocialista országban volnánk. A menedzser hite nagy, anyagi lehetősége viszont
korlátozott: bokszolóját – s annak nem várt kedvesét – saját szűkös lakása
gyerekszobájában szállásolja el (a lányé a felsőágy), mindaddig, amíg felesége
a gyerekekkel együtt ki nem teszi a szűrét. Az edzéseket szabad téren tartják –
zuhogó esőben is. A körülményeknél már csak a támogatóknak tett kényszerű
reprezentációs gesztusok (sajtótájékoztatók, fogadások, fényképezkedések az
obligát „bokszoló” beállásban) megalázóbbak. Olli egyre elveszettebben bolyong
ebben a számára idegen közegben – miközben a rendező mind magabiztosabban
uralja a hatvanas évek új hullámát is megidéző, dokumentarista stílusú
fekete-fehér képekben elmesélt hétköznapi történetet. Egy biztos: tovább bírja,
mint főhőse a ringben.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 5 átlag: 3.6 |
 |
|
