KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Újváry László (1945–2017)

A király meséi

Varga Zoltán

Újváry László, a kecskeméti animáció jelentős alkotójának neve elválaszthatatlan a Mátyás király-sorozattól.

 

Végigtekintve a magyar animációs sorozatokon, azt tapasztaljuk, hogy meglehetősen kevés az olyan rajzfilmsorozat, amelyet rendezőként egyetlen alkotó jegyez – és még kevesebb az ilyen széria, ha a forgatókönyvírás és részben a mozdulattervezés szerepkörét is ugyanazon személyhez társítjuk. Az idén elhunyt Újváry László egyike azoknak, akiknek a neve a hazai animáció történetében egy bizonyos sorozattal forrt össze: az Újváry-életmű középpontjában a Mesék Mátyás királyról-széria (1981–83) és a belőle szerkesztett egészestés moziverzió, a Mátyás, az igazságos (1985) áll.

Újváry László 1945-ben született az ausztriai Klagenfurtban; Óbudán nőtt fel, gimnáziumba viszont Kecskeméten járt – nem meglepő tehát, hogy a Pannónia Filmstúdió 1971-ben alapított kecskeméti műhelyéhez Mikulás Ferenc invitálására az elsők között csatlakozott, miután korábban többek között technikusként, műszaki rajzolóként, autó- és repülőgép-szerelőként kereste kenyerét. Animátorként, tervezőként a 70-es években olyan alkotók keze alatt dolgozott, mint Nepp József, Jankovics Marcell, Gémes József vagy Ternovszky Béla – társrendezőként is jegyzett szériaepizódokat, például a Gusztáv közlekediket és a Vakáción a Mézga családból az Egy rossz húzást. Újváry egyedi filmes bemutatkozását, az 1979-es Nagyvárosi szerelem című „krúdys-szecessziós nosztalgiafilmjét” (Székely András, Filmvilág 1980/5) a Neoton zenéje, valamint az urbánus közeg és a városlakók iránti érdeklődés ihlette. A leggyakrabban azonban továbbra is sorozatok főcímén lehetett találkozni Újváry nevével – a Mátyás-szérián kívül különösen a Magyar népmesékben, de említést érdemel, hogy a későbbiekben animátorként hazai részvétellel készült egészestés rajzfilmekben (A majmok kastélya, 1999) és külföldi produkciókban (Békavári uraság és barátai, 1995) is közreműködött. Mindazonáltal Újváry a nyolcvanas éveket követően rendezőként már nem jegyzett animációkat.

A többek nevéhez fűződő (jóllehet indulásakor Jankovics által vezetett) Magyar népmesék-epizódokhoz kötődő szerepvállalása sok tekintetben megelőlegezte Újváry saját Mátyás király-szériáját. Túl azon, hogy a folklór képzeletvilága értelemszerű kapocs a két sorozat között, az Eb, aki a kanalát meg nem eszi (melynek Újváry László a tervezője volt) és A bíró okos lánya (amelyet Újváry már társrendezőként készített) az álruhába bújó és országáról inkognitóban tájékozódó uralkodó motívumát nyomatékosítja, s kirajzolja a tréfákat kiötlő, szellemességeiről ismeretes Mátyás király alakját is – e két mesemotívumra épülnek a Mátyás-széria részei is. Ám, ha lehet, talán még érdekesebbek a Magyar népmesék más témakörben született Újváry-epizódjai: A székely asszony meg az ördög és A talléros kalap furfangos történeteit remek humoruk, míg A pulikutyát bizarr fordulatokban gazdag bűnhődési és kiengesztelődési históriája teszi emlékezetessé.

A mesét és a történelmet vegyítő – eseményeiben az előbbihez, közegábrázolásában viszont az utóbbihoz közelítő – Mátyás király-sorozat egy évadot (tizenhárom epizódot) élt meg; a kecskeméti animáció harmadik nagy sorozata (a Vízipók-csodapók és a Népmesék után) több szempontból is újdonságot hozott a stúdió szériatermésében. Újváry sorozata első ízben választott főhőseinek kizárólag emberfigurákat, kivonva szervezőelveiből a varázs- és az állatmesei elemeket is. Helyette, bár megtartotta a néphagyomány idealizált „igazságos Mátyás királyát”, olyan módon idézte meg a XV. századi Magyarországot, amely nemcsak a kecskeméti, de a hazai sorozatanimáció egészében különlegesnek mondható. A reneszánsz művészet vizuális hagyományaival – kivált a festészet perspektivikus ábrázolásmódjával – állítható párhuzamba a mélységi kompozíciók rendszeres jelenléte, valamint a szintén a térélményt kihangsúlyozó átélezések használata. A Mesék Mátyás királyról ilyen értelemben az ún. full animation velejáróit kínálja a sorozatanimációs keretek között – s ez már önmagában is figyelemre méltóvá tenné. A nagyközönség persze – különösen a gyerekpublikum – nem efféle technikai-stiláris törekvései miatt zárta a szívébe, sokkal inkább a széria derűt és bölcsességet ötvöző eleganciája és könnyedsége miatt. A Mátyás, az igazságos közel félmilliós nézőszáma is erről árulkodik. A magyar animáció történetében Újváry László és Mátyás király neve mindig is elválaszthatatlanul össze fog tartozni.  

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 41-42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13374